Május 1. eredete a tavasz ünnepe a természeti népek ősvallásának idejére vezethető vissza. Az ókorban a görögöknél "virágünnepeket" tartottak, a rómaiaknál a termékenység istennőjének, Maia-nak ünnepét tartották e napokban.
A középkorban minden angol falunak saját májusfája volt. A májusfa elkészítése és felállítása fontos eseménynek számított, mely nagy vigadalommal és ünnepléssel járt. Az egyes falvak abban vetélkedtek, hogy melyikük tud magasabb májusfát állítani. A termékenységi mágiával összefüggésben május elején májusfa táncot jártak. A szertartáson résztvevő ünnepi táncosok a fákról egészen a földre érő színes szalagokat szép minták szerint fonták össze.
A májusfa állításának hagyománya több mint hatszáz évre tekint vissza hazánkban is, ugyanis 1400-tól jegyzik ezt a népszokást. Május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ágat, a májusfát a székelyek Jakab fának, Jakab ágnak, hajnalfának is hívták, másutt májfának nevezik. A májusfát elsősorban legények állították a lányoknak, ezzel adva tudtára az egész falunak, hogy melyik lánynak udvarolnak. A legények a felállított májusfákat feldíszítették a lányoktól kapott színes szalagokkal, kendőkkel, papírdíszekkel. Felállítás után hajnalig őrizték a lányos ház előtt, hogy el ne lopják. Reggel a lányok gyönyörködtek a fában, és azt nézték, hogy melyik ház előtt áll a legmagasabb. A májusfa a Jászságban nyárfa vagy jegenye, krepp-papírral díszítik, általában szalagok, üveg bor és más ajándékok is kerülnek rá. Palóc területen a legény csak a fát állította fel, amit a leány és édesanyja díszítették fel. Sok helyütt pünkösdkor vagy május végén "kitáncolták" a fát, vagyis a fa kidöntése táncmulatság keretében, muzsikaszó mellett történt. A legény a májusfával tett vallomást, s ha viszonzásra talált, a fa "kitáncolásakor" a lány neki ajándékozta a fára kötött kendőket.
Bár az idők folyamán sem az egyházi, sem a világi hatalmak nem nézték jó szemmel az ünnep megtartását, különösen akkor kezdték üldözni e nap hagyományos módon való megünneplését, amikor a nemzetközi munkásmozgalom a világ munkásainak ünnepévé nyilvánította. Párizsban, 1889-ben, a II. Internacionálé alakuló kongresszusán határozták el, hogy a munkásság egy nagy nemzetközi tüntetésen, egyidejűleg
Május 1-jén nem csak a munkások, a katolikusok is ünnepelnek, Jézus nevelőatyjára, az ácsra emlékezve. Munkás Szent József ünnepét 1955. május 1-jén rendelte el XII. Piusz pápa. Korábban a szent tiszteletének hónapja általában március volt.
