Áldos

Az ókori olimpiai játékok kezdetéről, és eredetéről semmi biztosat nem tudunk, így megegyezéses alapon Kr. e. 776-tól az első olimpiai győztes nevének ismeretétől számítjuk. A négyévenkénti ciklus úgy alakult ki, hogy mindig a 49. vagy az 50. telihold idején tartották az olimpiai játékokat, ami kb. négyévenként volt. A telihold miatt ez az esemény mindig a mai július vagy augusztus hónapra esett. Az ókori Görögországban Olümpia városában megtartott játékokat Zeusz tiszteletére rendezték, melyen csak görög szabad fiúk, és férfiak vehettek részt. Fontos szabály volt, hogy csak békeidőben rendezhették meg, így a háborúskodást erre az időszakra fel kellett függeszteni, mert különben nem tudtak volna biztonságot nyújtani a versenyzőknek és a nézőknek.  Eleinte a játékok egyetlen versenyszámból a stadionfutásból álltak, később vezették be a kétszeres stadionfutást, a fegyveres futást, a birkózást, a pentatlont (mely öt számból állt: diszkoszvetés, gerelyhajítás, távolugrás, futás és a birkózás), az ökölvívást, a kocsiversenyeket, majd a pankrációt, és a lóversenyt. Az első helyezettek pajzsot, gyapjú köntöst és olajág-koszorút kaptak, de előfordult, hogy pénzdíjban is részesültek. A versenyek tisztaságára tíztagú bírói testület vigyázott, és a versenyzők is esküt tettek, hogy nem vesztegetnek meg senkit a nyerés érdekében, mellőzik a szándékos sértést, nem okoznak halált, valamint a jelentkezés előtt 10 hónapig lelkiismeretesen edzenek. Az ókori olimpiák megszűnésének időpontját a történelem Kr. u. 393-ra teszi, amikor Nagy Theodosius császár egy állítólagos edictummal a kereszténység végleges megszilárdítása érdekében majdnem 11 századnyi fényes múlt után végleg beszüntette az olimpiai ünnepet. Azért, hogy 1503 esztendő elteltével egy francia úriember, Pierre de Coubertin báró újjáélessze a játékokat, s szervezésének köszönhetően 1896-ban, Athénban ismét elinduljon a világ legnagyobb sportmozgalma, az újkori olimpia.